2013. október 17., csütörtök

Váratlan utazás



Ismét egy közkívánatra crossover. Mert ilyen kedvem van.




Ez a nap minden szempontból különbözött a többitől. Történt ugyanis, hogy Sherlock bekapcsolta a tévét. Mikor John hazaért, a dilis detektívet a képernyőre tapadva találta.
- Sherlock? Csak nem tévézel?
- Shhh...filmet nézek!
- Te? Filmet? Milyen filmet?
- Fogd már be John!

Mivel Sherlock nem válaszolt, ezért John odament, hogy saját maga ellenőrizze, melyik film az, ami ennyire leköti azt a nyughatatlan nyomozó barátját. Mikor meglátta, hogy mit néz, rögtön elképedt. De nem fűzött hozzá semmit, hanem inkább ment a dolgára. Főzött egy teát és leült a laptopja elé. Ezt az eseményt muszáj volt megörökítenie, írt is gyorsan egy rövid cikket a blogra.
Ezt imádni fogják az emberek. Gondolta magában.
Sherlock az egész film alatt meg se mukkant. Ez megrémisztette Johnt. Mi van ebben a filmben, ami ennyire érdekli barátját?

Másnap reggel, korán reggel John arra ébredt, hogy a szobájában mászkál valaki. Szemöldök ráncolva nyitotta ki szemét, amelyet a nap sugarai oly nagyon bántottak.

- Sherlock. Mi a francot keresel te hajnalok hajnalán a szobámban? És mégis miért dobálod ki a ruháimat a szekrényemből? - kérte számon John egyre növekvő dühvel.
- Nagyon jó kérdés. Tessék, ezt vedd fel - dobott oda neki egy inget és egy pulóvert a nadrág mellé - Mindjárt itt lesz értünk taxi. Siess.
Sherlock nagyon türelmetlen volt, úgyhogy gondolta segít Johnnak. Lerántotta róla a takarót és elkezdte öltöztetni. John azonban ezt nem nézte jó szemmel.
- Állj már le! Mit csinálsz? Egyedül is fel tudok öltözni.
- Akkor mire vársz?
- Addig nem, amíg el nem árulod hová megyünk.
- Hát a Disneylandbe John!
- Bocsi, azt hiszem félreértettem valamit. Megismételnéd?
- Disneyland John, tudod...
- Igen tudom, de még mindig nem akarok hinni a fülemnek.
- Jajj siess már. Elmondtam hová megyünk. Öltözz! Majd útközbe elmondok mindent.
John nem tehetett mást, mint engedelmeskedni. Rég nem látta Sherlockot ilyen lelkesnek. Nem hagyhatja ki ezt a kalandot.
Már úton is voltak a repülőtér felé, amikor John végre nyugodtan kikérdezhette Sherlockot.
- Miért is megyünk Disneylandbe?
- Megnézni.
- Aha. Megnézni. Van ennek bármi köze is a tegnapi filmnézésedhez?
- Igen van.
- Csak azt ne mond, hogy azért megyünk, hogy megnézhesd Jack Sparrowt - nevetett John.
- Nem csak azért...egyébként meg kapitány.
- Mi ez a nagy Karib-tenger kalózai mánia?
- Nem mindig akartam ám nyomozó lenni.Gyerekkoromban kalózként képzeltem el magam.

John ezt eleinte nevetségesnek tartotta, de rájött, hogy Sherlock ezt komolyan gondolja. Ettől pedig John majd elolvadt. A kicsi Sherlock, akinek ilyen álmai voltak. Milyen lehetett gyerekként? Vajon ő is olyan volt, mint a többi gyerek? Nem...ő biztos, hogy nem. Ő különleges volt, van és lesz is mindörökké.

Sherlock izgatottsága a fél napos utazás ellenére sem lankadt, sőt minden mérfölddel egyre csak nőtt.
A jegypénztárnál a kasszás igencsak furcsán nézett kettőjükre, de John ezzel nem törődött most, hiszen Sherlock annyira boldog volt. Miután megvették a jegyeket Sherlock úgy rohant be, mint egy 10 éves gyerek. Nem, még annál is izgatottabban.
- Gyere John! Mire vársz még? Ne csak állj ott!
Johnt nagyon jó kedvre derítette ez a látvány. A legvadabb álmaiban sem merte elképzelni, hogy ő meg Holmes egyszer Disneylandban fognak rohangálni, ahelyett, hogy egy hullát vizsgálnának meg, vagy egy sorozatgyilkost üldöznének.
Hála Sherlocknak hamar megtalálták azt, amiért elmentek. Egy egész részleg volt kialakítva a Karib- tenger kalózainak. Az első dolog, amit kipróbáltak, az a kalózos hullámvasút volt. Nagyon viccesen mutattak a sok gyerek között.
Aztán Sherlocknak támadt egy ötlete. Szépen odasétált a férfihoz, aki Jack Sparrownak volt öltözve. Végigmérte, kikövetkeztette ami kellett és végül megbeszélt valamit vele. Ezután Sherlock viszatért Johnhoz.
- Követjük őt. Ad nekünk valamit.
Egy hajónak a kabinjáig követték a férfit, aki megmutatta nekik, hol találják a szükséges holmikat.
- Itt van minden, ami kell. Ruhák, cipők és a smink.
- Rendben. Köszönjük.
A férfi távozott.
- Sherlock ez az amire gondolok?
- Nem tudom John mire gondolsz, nem vagyok gondolatolvasó.
- Elintézted, hogy beöltözhessük kalózoknak?
- El. De ÉN leszek Jack.
- Jó jó, nyugodtan.
- Te öltözz Willnek.
- Oké.
Kereken 15 percbe telt, mire sikerült mindent pontosan úgy összeválogatniuk, hogy valóban Jack és Will outfitje legyen rajtuk. Sherlock itt nem állt meg, ő sminket is akart. Ügyetlenkedett az elején, de hamar belejött és Johnnak is meg akarta csinálni.
- Nem, Sherlock, azt már nem!
- De ez csak szemhéjceruza! Ne nyavalyogj már! Így lesz hiteles.

Pár perc múlva már készen is voltak.
- És most mit csinálunk?
- Te mit szeretnél csinálni?
- Felmenni a fedélzetre.
- Akkor menjünk.

 A hajón sok-sok ember gyűlt össze, és Sherlock úgy gondolta örülnének egy kis játéknak.
- Vitorlát bonts!Fel az árbócra! Gyorsan lusta banda!
John vette az adást és bekapcsolódott a játékba.
- Ay, kapitány!
- Rögzítsétek a kötelet, hadd fusson a hajó!
John odaszaladt egy kötélhez és elkezdte babrálni. Sherlock lassan odasétált matrózához, imitálva Jack Sparrow fura járását.
- Mr. Turner!
- Ay, kapitány!
- Maga szerint jól van rögzítve ez a kötél?
- Úgy hiszem megfelelően uram.
- Vagy úgy...Se nem megfelelően, sem nem kellően. Nem elfogadható. Szemmel láthatóan förtelmes gubanc.
- Bocsásson meg kapitány, talán ha adna nekem még egy esélyt...
- Esélyt?
Sherlock, aki túlságosan is beleélte magát a szerepbe, elővette a kardját és John hóna alatt szúrta át. John meglepődve nézett fel rá, habár tudta, hogy a filmben is így van. Majd John összeesett és a földre zuhant. Sherlock tovább folytatta a színjátékot. Kardját a hajó oldalába törölte, mintha arról le kellett volna a vért tisztítani.
- Ez a hozzáállás juttatott minket ide. A lassú hajó időt is veszít. Az idő pénz, és nem hagyom, hogy lopjátok a pénzem. Tolvaj bagázs! Munkára!
A közönség ösztönösen vágta rá:
- Ay, kapitány!
- Mozduljanak, mihasznák!
Senki sem mozdult, és erre Sherlock ideges lett. Kimérten odasétált egy kisfiúhoz és ádáz szemekkel nézett rá. Éppen szóra nyitotta a száját, amikor John közbelépett.
- Sherlock.Elég lesz. Ez csak játék. Emlékszel?
Sherlockot mintha kitépték volna álomvilágából úgy nézett a katonaorvos barátjára. A felismerés jégtömbként csapódott elméje hajójának.
- Menjünk - folytatta John - Köszönjük a figyelmet! - integetett a közönségnek és levezette Sherlockot a kabinba.
- Nem tudom mi történt velem. Teljesen elfeledkeztem magamról.
- A színészet már csak ilyen. Bele élted magad a karakterbe.
- Igazad lehet.
- Nem gondolkoztál még azon, hogy színész légy? Elég jól ment.
- Ó csak azt a szöveget mondtam vissza, amit a filmben hallottam.
- Tegnap láttad először a Karib-tenger kalózait?
- Igen.
- Félelmetes, hogy első nézésre megtanultad a szöveget...
- Megnézzük a többi részt is?
- Nézzük?
- Igen, John. Megnézed velem?
- Ha szeretnéd...
- Szeretném.








Cél: a győzelem







Egy nagyon különleges crossover, amelyet tegnapi kívánságműsor hangulatomban kaptam meg feladatomként. A Forma 1 és a színészet világának a találkozása. Fogadjátok örömmel, főleg te V. Franciska. Remélem tetszik. :)




Kimi Räikkönenről mindenki azt gondolja, hogy egy érzéketlen alak, aki csak saját magával törődik és a bulizáson meg a versenyzésen kívül mást nem is szeret. Azonban akik ezt gondolják nagyon is tévednek, hiszen csajozni is imád. Viccet félre téve, amikor egyedül szeretné eltölteni szabadidejét, gyakran képes órákig a tv előtt ülni és megnézni a kedvenc sorozatait, vagy filmjeit. Nagyon jól titkolja, hogy egy megszállott filmőrült. Természetesen vannak kedvenc filmjei és színészei is. Persze nagyon nagy kritikus is és hezitálás nélkül alázza a szemétbe való hányadékokat, amiket képesek voltak felvenni. Amit még az újságíróknál is jobban utál, azok a tehetségtelen színészek.
A versenyek közötti időt, amíg egyik helyről a másikra repülnek, filmnézéssel tölti. Ezen a borzasztó unalmas napon is a képernyőre tapadva próbálta elütni az időt. Az éppen kijött Rush című filmet nézte. Tudni illik örök példaképe James Hunt az egyik karakter a filmben, akit az ausztrál Chris Hemsworth játszik. Igazán lenyűgöző alakítást nyújtott, remekül vissza tudta adni Hunt szellemének a lényegét: remekül vezet, minden jó nőt megdönt, iszik, mint a görény. Nem véletlenül választotta Kimi példaképként őt.  Kimi ettől a filmtől csak még jobban lelkes lett és felajzottan várta az austini nagydíjat.
Egy óra van hátra az időmérő edzésig. Kimi szokásához híven az ágyat nyomja és békésen szunyókál. Zavartalanul telik az álma, amíg valaki meg be nem kopog.
-Ébresztő! Jelenés van Csipkerózsika!
Kimi vontatottan felül, megdörzsöli a szemét, ásít egyet és nyújtózkodás közben elnyújtottan válaszolt:
-Jól van, jól van, megyek már.
A szokásos előkészületek veszik kezdetét 30 perccel az időmérő kezdete előtt. A garázsban a csapat már szorgosan neki is látott az autó összeszereléséhez. Kimi a falnak dőlve nézte őket egy ideig, ahogy dolgoztak. Végül személyes terét megtörve lépett oda hozzá mérnöke. Megbeszélték az aznapi stratégiát, ami mindig ugyan az: nyomni neki, ami a csövön kifér és a lehető legjobb helyen végezni.20 perccel a kezdés előtt váratlan dolog történt. Egy V.I.P. Vendég érkezett a Lotus F1 Team garázsához. Az egész világ tudja a nevét, nincs olyan, aki ne ismerné. Ez az ember viszont szerényen üdvözölt mindenkit és kellemes mosollyal örvendeztette meg a garázsban dolgozókat. Kiminek nagy szerencséje volt, hogy éppen a falnak volt dőlve, különben erre a meglepetésre ott esett volna össze. Régi álma válik valóra éppen a szeme láttára. Az alak magabiztosan közeledett felé, ő pedig, a faltól ellökve magát, immár felegyenesedve várta, hogy odaérjen hozzá. Kezet nyújtott a férfi, amint már csak 2 lépés távolságra voltak egymástól.
-Hello szupersztár! Örülök, hogy találkoztunk. A nevem Johnny Depp – szólt a filmcsillag.
Kimi, mint egy szűzlány úgy izgult, és remegve rázott kezet.
-É-én is ö-örvendek. Kimi Räikkönen. Mármint a nevem Kimi. Kimi Raikkönen. A fenébe – bosszankodott, hogy jól elszúrta.
-Nagy rajongója vagyok ennek a sportnak, de legfőbbképp magának.
-Ó! Ez igazán nagy megtiszteltetés, mivel én pedig a maga legnagyobb rajongója vagyok. Az összes filmjét láttam. Maga egy igazi legenda, Mr. Depp.
-Kérem, hívjon csak Johnnynak és hagyjuk ezt a magázódást.
-
Öööö rendben. Gyere, adok neked valamit.
Kimi egy fejhallgatót adott át Johnnynak.
-Ha ezt felveszed, akkor majd hallani fogod, amit mondok, amikor kint leszek a pályán.
-Kimi! 10 perc van, öltözz! – szólt a versenymérnöke.
-Menj csak, addig elleszek én itt.

-          Kimi elment hátra gyorsan átöltözni. Felvette az overallját és visszament a garázsba. A sisakja már ki volt neki készítve. Látta, hogy Johnny épp azt stíröli.
-Meg akarod nézni? – kérdezte tőle.
-
Szabad?
-Hát persze, tessék.
-Azta! Jó nehéz. Hogy bírod ezt el olyan sok ideig?
-Sokat kell edzeni a nyakunkat és akkor ebből nincs probléma.
-Nagyon jól néz ki. Te tervezted a festését?
-Igen.
-Fantasztikus! Na de tessék, visszaadom, már csak 5 perced van.
Kimi felvette a bukóját és beült az autójába. Az fokozódó izgalom adrenalint termelt benn, ami átjárta az egész testét. Felrobbanó bombaként hajtott ki a garázsból, amikor zöldre váltott a lámpa.
A Q1-en és a Q2-n is továbbjutott, de a sorsdöntő Q3 még csak most következett. A garázsban látta, hogy Johnny feltette a fülhallgatót.  Amikor legközelebb kiment a pályára végig azon gondolkodott, hogy most Johnny biztosan figyeli őt a képernyőkön.  Ez elvette a figyelmét és kizökkentette a koncentrációból. Apróbb hibákat követett el, ami itt a Forma 1-ben értékes másodperceket követel. Hiába futott 3 kört, egyik sem lett elég jó és csak a 9. helyen végzett. Félve hajtott vissza a garázsba.
Johnny még mindig ott volt és mostanra már levette a fülhallgatót. Kimi szomorúan kászálódott ki az autóból és mérgesen visszavonult a szobájába. Dühös volt magára azért, amiért nem tudott jobb helyen végezni, és mert Johnny csak azt láthatta, hogy hogyan bénázik.
Következett a kötelező interjúadás, amit oly nagyon gyűlölt.
-Mi volt a baj? Mit tudnál hozzáfűzni ehhez a 9. helyhez?
-Ömm, voltak gondjaink. A kocsi nem volt megfelelő, alulkormányzott volt. Elkövettem egy pár hibát az utolsó körben és ez időbe került. Ennyi.
Mikor visszatérhetett ez után a szekció után a garázsba, Johnny már nem volt ott. Megkérdezte a többieket, hogy hová tűnt, mire azt mondták:
-
Mennie kellett. Lejárt az ideje.
Kimi meg volt róla győződve, hogy csalódást okozott és emiatt éjszaka sem tudott aludni. Pont ő, aki minden körülmények között tudott aludni. Másnap korán felkelt és komótosan mászkált ide-oda a pedockban.
Egy óra volt hátra a futamig. Megkezdődött a szokásos procedúra. Első lépés a pilótaparádé.
Összegyűltek a versenyzők és egy-egy old-timer járgányra ültek rá, így vitték őket körbe, miközben integettek a nézőknek. Rengetegen gyűltek össze, minden lelátó zsúfolásig tele volt emberekkel.
Fél órával a verseny előtt Kimi a mérnökével beszélte meg az aznapi programot. Két kiállásos taktikát használnak. Kemény keveréken rajtol, majd felrakják a közepes keveréket. A rajtot jól kell elkapnia, és az első etapot meg kell nyomni. Ha mindez sikerül, akkor elvileg a dobogó elérhető lesz.
10 perccel a futam kezdete előtt Kimi még reménykedett abban, hogy Johnny felbukkanhat. Azonban öltözés után már elvesztette miden csepp reményét. Leverten mászott be az autóba. Kihajtott a pályára, majd elment a mezőny a bemelegítő körére. Visszaálltak a helyükre és várták, hogy kialudjanak a piros lámpák.
Kimi feszülten figyelt, és amikor végre kialudtak a fények elrajtolt a mezőny. Fej-fej mellett haladt Massával, azonban a kanyarhoz érve a ferrarinak volt előnye. Kimi veszített egy pozíciót. Az első 10 kör alatt az élmezőny már jó nagy távolságot kiautózott. Közte és Massa között is volt már 4 másodperc. Räikkönen teljesítményét erősen befolyásolta az a tény, hogy tegnap csalódást okozott kedvenc színészének. Ma pedig nem jött el és Kimi immár feleslegesnek tartotta, hogy nyomja neki. A világbajnokság már amúgy is elúszott, Vettel verhetetlen.
A 28. körben elérkezett a kerékcsere ideje.
-
Box,box,box!
Kemény keverék le, közepes fel. 3 másodperc volt az egész és már hajthatott is vissza a pályára.Johnny megérkezett, a 20. kör környéke körül. Kicsit későn ért oda, mert a gépe késett. Odament Kimi mérnökéhez, hogy kérdezzen valamit.
-Mondhatok neki valamit?
-Elnézést, de tiltja a szabályzat, hogy külsősök kommunikáljanak a pilótával. Kimit meg egyébként is zavarja, ha vezetés közben beszélnek hozzá.
-Kérem – és Johnny bevetette ellenállhatatlan fegyverét, a nagy boci szemeket.
-Nem, nem...na jóóóó rendben. De csak egy fél percet kap, nem többet.
-Köszönöm.
Johnny átvette a fülhallgatót és beleszólt:
-Gyerünk szupersztár, mutasd meg mit tudsz! Én hiszek benned.
-Johnny?! – ámult el Kimi.
Hát mégis eljött! Kimiben egyszerre hatalmas győzni akarás támadt fel. Be fogja bizonyítani Johnnyak, hogy ő a legjobb pilóta!
Sorra előzte le az előtte haladókat. Mikor a boksz után visszatért a pályára, már a 4. helyen volt, hála a stratégiának. Már csak ketten haladtak előtte. A második helyen Hamilton, első helyen pedig Vettel. Már csak 5 kör volt hátra, amikor Vettelnek egyszer csak motorproblémája akadt és félre kellett húzódni. Kimi előtt felvillant a reménysugár, hogy akár győzhet is. Az utolsó körre ledolgozta a Hamiltonnal szembeni 3 másodperces hátrányát. A kör 8-as kanyarjára ráfordulva jobban gyorsított ki Kimi és egymás melett haladva értek a 9-es kanyarhoz. Kimié volt a belső ív, így meg tudta előzni Hamiltont. A futamot ő nyerte meg, és hihetetlenül boldog volt.
Diadalittasan szállt ki az autóból, amit még meg is simogatott. Kimit ritkán látni nevetni, most mégis mosolygott, mint a tejbe tök.
Büszkén hallgatta végig a finn himnuszt, és boldogan emelte magasba a serleget. Ezután jót pezsgőztek és interjúkat adtak.
A szokásos procedúra után az aznap esti bulin Kimi Johnnyval találta szembe magát.
-
Gratulálok szupersztár! Lenyűgöző voltál.
-Köszönöm, de nélküled nem sikerült volna – vallotta őszintén Kimi.
-Nélkülem? De hát nem is csináltam semmit.
-De. Ha akkor nem szólsz bele a rádióba, akkor nem nyertem volna. Azt hittem nem jöttél el.
-Majdnem úgy volt, hogy nem érek ide, mert késett a gépem.
- 
Ó! Értem.
-Miért ne jöttem volna el? Meg akartalak nézni.
-Azt hittem, hogy nem akarsz eljönni, mert tegnap csalódást okoztam.
-Dehogy is! Nekem már az nagy élmény, hogy ott lehettem. Mindenki hibázhat, még te is. Na és? Emberi dolog.
Azzal Johnny megveregette Kimi hátát és együtt bulizták át az éjszakát. Felejthetetlen emlék lett ez az egész hétvége számukra, de még felejthetetlenebb lett a közös bulizás, amelyet másnap az egész sajtó visszhangoztatta.

2013. október 16., szerda

Nekem még mindig van lelkem



-       
-  Pusztítok, rombolok, csalok, hazudok, mert ez a dolgom. Ehhez értek. Erre születtem. Félig asgardi, félig jöttünheimi. Jégóriás vagyok legbelül. Romlott vagyok és mindig is az voltam. Kár tagadni. Nincs mit szégyellenem. Mindennek oka volt, amit tettem. Kívülről talán kegyetlennek tűnik mindaz amit elkövettem, de közel sem volt az. Én csak szórakoztam. A halandó emberek annyira viccesek.  Szükségük van rám, kell nekik valaki akit követhetnek, akinek a parancsait teljesíthetik. Mert az ember már csak ilyen. Sóvárognak a szolgaságért. Amint láthatjátok, én semmi rosszat nem tettem, csak teljesíteni próbáltam a kívánságukat egészen addig, amíg Thor haza nem hurcolt. Az ítéletet úgy hozd meg apám, hogy ezeket vedd figyelembe.
-         - Loki Laufeyson, többé nem vagy a fiam. Amíg meg nem érted tetteid súlyosságát börtönfogságra ítéllek. És megtiltom bárkinek is, hogy szóba álljon, vagy érintkezni próbáljon veled. Vigyétek.

Az őrök kíséretében, a csörömpölés zaját és a magány egyre keményebb terhét cipelve a vállamon hagytam el a termet. Nevetségesek ezek a láncok és bilincsek. Mi hasznuk? Úgysem szöknék el. Még nem. Majd eljön annak is az ideje.

-          - Ébrejetek, szolgáim! Vezéretek immár visszatért! Oly hosszú idő után végre befejezhetjük, amit elkezdtünk.

Hirtelen támadás rázta meg Asgard palotáját. A nép fejvesztve menekül, a harcosok kétségbeesetten küzdenek.

-         - Miért jöttünk ide, ó hatalmas vezér?
-          -Azért jöttünk, akinek a szabadságukat köszönhetjük.

Elmormolt egy pár varázsszót és már le is értek az alagsorba.

-         - Thor! A zárdák felé mentek! – kiálltotta Sif.

Három pörölycsapás és már oda is értek a cellákhoz. De már késő volt. Egyszer csak felbukkantak a cella belsejében és már fogták is, akiért jöttek.

-        -  LOKI!!!!

Ó drága bátyám, látod, mondtam, hogy eljön az én időm. Megbánod még, hogy nem öltél meg, amikor lehetőséged lett volna rá, mert a Földet uralmam alá hajtom.
A következő pillanatban sötét felhőként szétfoszlott Loki és a sötét manók. Káoszt és zűrzavart hagytak csak maguk után.

-        -  Mi a terved?
-        - Pontosan tudod, hogy mik a terveim.
-       -Tönkreteszed Thort? Kiégeted a szívét? Elfoglalod Midgardot?
-        - Ohó, igen!
-       -   És mi lesz Asgarddal?
-        -  Asgard fennmarad, hadd lássák a dicsőségem.
-        - Nem akarod őket is elpusztítani? Átvertek, éveken át hazudtak neked, meggyaláztak, semmibe vettek, és ezek után csak úgy hagynád őket? Nem akarsz bosszút állni? Megfizethetnének azért, amit veled tettek.
-   . Nem, Malekith. Veled ellentétben, nekem még van lelkem. És a lelkem asgardi.